D. Patko Tamas - Fül-orr-gégész szakorvos / Facharzt für HNO

 

1. A fül anatómiája

 

Külső fül (auris externa)

A külső fülhöz tartozik a csontos és porcos külső hallójárat, valamint az elasztikus porcból álló, bőrrel fedett fülkagyló. A fülkagyló főbb részei a következők: fülcimpa (lobulus auriculae), helix, antihelix, tragus, antitragus. A fülkagyló tölcsérszerűen övezi a külső hallójárat bemenetét. A külső hallójárat hossza gyermekkorban 1,5-2,0 cm, felnőttkorban 2,8-3,8 cm. A hallójáratban találhatóak a fülzsírt termelő, módosult faggyúmirigyek.

A cerumen szerepe igen jelentős: savas kémhatásával baktérium-, gomba- és vírusölő hatású; rovarriasztó szerepe van, valamint az igen érzékeny bőrt bevonva védi azt a kiszáradástól és a kívülről bejutó nedvesség áztató hatásától. A hallójárat bemenetben szőrtüszők is találhatók.

A külső hallójárat mélyén található a dobhártya (membrana tympani), amely a középfület határolja el a külső hallójárattól. A dobhártya szövettanilag 3 rétegből áll: külső elszarusodó többrétegű laphám, középső kötőszövetes réteg és a belső egyrétegű köbhám. A Shrapnell membrán területén a belső kötőszövetes réteg hiányzik. A dobhártya 0.8-1 négyzetcentiméter területű lemez, melyet a manubrium mallein átvetett és az arra merőleges tengely segítségével négy quadránsra oszthatunk: elülső-alsó, elülső-felső, hátsó-alsó és hátsó-felső quadránsokra. Az elülső-alsó quadránson látható az úgynevezett fénykúp reflex, mögötte a dobüregben a promontorium helyezkedik el. Ez a terület a paracentesis szokásos helye. Az elülső-felső quadráns mögött található az Eustach-kürt dobüregi szájadéka. A hátsó-alsó quadráns mögött találjuk a kerek ablakot (fenestra rotunda). A hátsó-felső quadráns mögött helyezkedik el az incudostapedialis ízület és a chorda tympani.

Középfül (auris media)

A középfülhöz tartozik a dobüreg és annak melléküregei, a hallócsontok (kalapács (malleus), üllő (incus), kengyel (stapes)) és a fülkürt (tuba auditiva Eustachii). A külső és a középső fület a dobhártya választja el egymástól, ehhez van hozzánőve a kalapács nyele, amelyhez az üllő, ehhez pedig a kengyel kapcsolódik; ezek a csontok közvetítik a dobhártya hanghullámok okozta rezgéseit a belsőfülhöz. A fülkürt (tuba auditiva) összeköti a dobüreget az orrgaratüreggel, és a fülkürtön át nyeléskor levegő juthat a dobüregbe.

Belső fül (auris interna)

A belső fül a csontos tokból (csontos labirintus, labyrinthus osseus, oticus capsula) és az abban helyet foglaló hártyás labirintusból (labyrinthus membranaceus) áll. A labirintus részei: a tér három síkjában fekvő félkörös ívjáratok (ductus semicircularis, canales semicirculares anterior, lateralis et posterior), amelyekben az egyensúlyozási idegi végkészülékei foglalnak helyet. A tornác (vestibulum) és a csiga (cochlea) képzi a csontos labirintus legnagyobb térfogatú terét. Ez utóbbiban a hallás idegvégkészüléke: a Corti-féle szerv található. A belső fülből indul ki a VIII agyideg (nervus statoacusticus), amely a hallás és egyensúlyozás ingereit továbbítja az agy megfelelő részeihez.

 

2. Az orr anatómiája

 

Az orrüreg a csontos orrsövénnyel  szimmetrikusan elválasztott, felső részében keskeny, lefelé fokozatosan táguló, nyálkahártyával bélelt üreg az arc közepén.

Előrefelé az arckoponya elülső felszínén körte alakú, éles szélű nyílással (apertura piriformis) nyílik, amelyet a porcos vázú orr egészít ki előrefelé.

Az emberi orrüregnek csontos váza van. Felső fala a rostacsontt rostalemeze, amely lyuggatott, és ezen a lemezen kerülnek a koponyaüregbe a szaglóideg rostjai. Az orrüreg oldalfalát felül a rostasejtek, lejjebb az arcüregek fala alkotja. A kettő között a papírlemez-csontocska határolja a szemgödör felé.

Az orrüreget középen a hátul csontos, elöl porcos orrsövény két szimmetrikus orrfélre osztja. Az üreg előrefelé nyitott és a két orrnyíláson át a külvilággal közlekedik, hátrafelé két tág járaton az orrgaratban folytatódik. Az orrüreg oldalfalának felületét a három orrkagyló rendkívül nagyra növeli.

Az orrüreget csillószőrös hengerhám borítja. A csillószőrök seprűszerű mozgása az orr és melléküregei nyálkahártyája által termelt napi több mint 1 liter mennyiségű váladékot az orrgaratba hajtják. Ott lefelé csurog és anélkül, hogy tudatosulna, lenyeljük.

Az orrkagylók mindkét orrfelet három vízszintes orrjáratra osztják. Az alsó orrjáratba a könnycsatorna nyílik és síráskor a könny az orrba folyik. A középső orrjáratba nyílik az arc-és a homloküreg, a rostasejtek elülső részének kivezető nyílása. A felső orrjáratba az ikcsonti öböl és a hátsó rostasejtek nyílnak.

Az orrüreg legfelső területén speciális szaglóhám van. Itt érzékeljük a szaganyagokat és itt szedődnek össze a szaglóideg rostja. A szagláscsak akkor működhet, ha az orr tiszta, jól szellőzik és a levegő feljut annak legfelső területére. Ezért nem érez szagot a náthás ember.

Az orr szűri, felmelegíti és párásítja a levegőt. Az orrkagylók gazdag érellátásúak és könnyen megduzzadnak. Képesek az orrot pillanatok alatt elzárni.

 

3. A szájüreg anatómiája

száj vagy szájüreg (cavum oris) a tápcsatorna felvevő része, amelyen keresztül az ivóvizet és az ételeket képesek vagyunk magunkhoz venni. Legalapvetőbb funkciója a táplálkozás elősegítése, mivel a táplálék felaprítása és nyállal keverése az emésztés további szakaszai szempontjából elengedhetetlenek. Az emésztés is részben már itt megkezdődik. A megrágott étel szénhidrát komponenseit a nyálban található enzimek (amiláz) megkezdik lebontani. Ezután a nyelvizmok és a garatizmok segítségével a nyállal összedolgozott, felőrölt ételrész, a falat a garaton és a nyelőcsövön át a gyomorba kerül.

Másodlagos funkciói közé tartozik a légzés segítése is, hiszen a szájüreg közvetve csatlakozik a garathoz is, így egyben lehetőség nyílik a szájon át folytatott légzésre is.

Emellett nagyon fontos szerepe van az emberi kommunikációban is, mivel a szájon belüli és annak környezetében található szervek (orrüreg és melléküregek) segítségével történik a gégében képzett hangok további modulációja, amely a beszédre, éneklésre tesz képessé.

 

4. A gége anatómiája

gége az alsó légutak kezdetén, a garat alsó része előtt található. Gondoskodik róla, hogy a tápcsatorna anyagai (táplálék, nyál) ne kerülhessenek az alsó légutakba, a hangrés rezgései pedig lehetővé teszik a hangképzést.

A gége vázát a porcok adják. A porcos vázon rögzülő izmok feszíti ki a hangszalagokat, melyeknek feladata a légutak lezárása és a hangképzés. A hangrés tágasságát és a hangszalagok feszességét a gége izmai szabályozzák.

A gége legnagyobb porca a pajzsporc (cartilago thyroidea), ez adja a nyak elülső felszínén jól látható ádámcsutkát "(pomum Adami)". A pajzsporc előtt helyezkedik el a pajzsmirigy. Alatta található a gyűrűporc (cartilago cricoidea). A gégefedő "Epiglottis" lapos, levélhez hasonló alakú porc, a pajzsporc mögött.

 

(Forrás: Wikipedia)